Fizikai Aktivitás

Letöltés
Kérdés Kifejezés Definíció/Leírás
2.10 Aktív tanórai szünet Egy aktív szünet egy olyan, rövid ideig tartó testmozgás a tanórán, ami vagy csökkenti vagy növeli a tanulók aktivitási szintjét. A kívánt hatás elérése érdekében fontos jól megválasztani a pillanatot; amikor a pedagógus érzékeli, hogy a tanulók figyelme erősen lankad, és csökken a teljesítményük, vagy amikor a tanulók túlzott aktivitása rontja a tanulási folyamatot. Ezek a rövid, mozgásos szünetek bármely óra bármely részében alkalmazhatók, nem tananyaghoz kötöttek.
2.17 Aktív/dinamikus ülés Az iskolában a tanulók jellemzően sokat és hosszasan töltenek ülésben, ami negatívan befolyásolhatja a teljesítményüket, koncentrációjukat. A hosszas egy helyben ülés rontja a vérkeringést, ezáltal nem jut kellő mennyiségű oxigén az agyba, ráadásul a hát izmait is túlságosan terheli. Az aktív ülés olyan pozíciót jelent, ahol a törzs előre-hátra és oldalra is mozoghat, ezáltal folyamatos, dinamikus egyensúlyban tartva a testet, mintegy folyamatosan váltva az ülés pozíciót. A tanulók megtanulják, hogy mikor és hogyan váltsanak pozíciót, ülőalkalmatosságot, ezáltal csökkentik az ülés miatt kialakuló stressz és koncentráció negatív hatásait.
2.9 Aktív házi feladat Mozgásos vagy aktív házi feladat az egyik módja annak, hogy a tanulókat auz iskolán kívül is mozgásra, aktivitásra sarkalljuk. Az aktív házifeladat minden esetben valamilyen mozgásos feladatot jelent. Fontos, hogy először az aktív házifeladat céljait, jellemzőit ismerjék meg tanítványaink. Előnye, hogy tanítványaink az otthonukban, biztonságosan gyakorolhatnak, bár a hatékonyság érdeklében fontos, hogy az adott mozgásformát önállóan, stabilan tudják végrehajtani. Sokféle feladat szóba jöhet házi feladatként, pl. zsönglőrködés labdákkal, légzésgyakorlatok vagy aktív relaxációs feladatok.
2.23 Aktív tanulás Az aktív tanulás tulajdonképpen azt jelenti, hogy tanítványainknak nem kell a teljes tanórát ülve tölteniük, mozoghatnak, felállhatnak, pozíciót válthatnak a tanórán. Esetünkben ez azzal egészül ki, hogy a tananyag elsajátítása mozgással vagy mozgáson keresztül zajlik, amely során a megtapasztalás, a gondolkodás és cselekvés eszköze is lehet a mozgás. Ez azt is magával hozza, hogy a tanulók több érzékszervüket is komplexen, egyidőben használják a tanulás folyamán, aminek köszönhetően jobban rögzül a tudás a tanulókban. Ezzel párhuzamosan a mozgás elősegíti az agyi neuronhálózat és szinapszisok fejlődését, növeli az agy vérellátottságát, valamint emeli a vér hormonszintjét, ezáltal növelve a koncentrációs és fókuszált figyelem szintjét a tanulókban. Nem mellékesen az aktív tanulás velejárója az örömteli, felszabadult mozgás, ami nagyon jót tesz a tanulók motiváiójának fenntarthatósága szempontjából.
2.7 Aktív szünet Az aktív tanórák közötti szünetek elsődleges célja, hogy a tanulók a tanórák közötti időszakot aktivitással töltsék, és felismerjék ennek lehetőségét, előnyeit. Ehhez szükség van olyan helyszínekre, amiket szabadon használhatnak (pl. játszótér alsó tagozatos tanulóknak) és amelyek azzal a céllal kerültek kialakításra, hogy azt biztonságosan használhassák a tanulók. Az aktív szünetek során talákoznak tanítványaink az aktív iskola koncepciójával a legintenzívebb módon, hiszen rendszeresen, változatos és viszonylag autonóm módon vehetnek részt a játékokban, feladatokban. Mindez feltételezi, hogy a tanulók képesek közösen játszani, kommunikálni egymással játék közben, együttműködni különböző célok mentén. A rendszeresség, a mozgásos feladatok során megélt öröm mellett ezek a közösségi készségek azok, amik a leginkább befolyásolják a tanulók jól-létét az aktív szünetek vonatkozásában.
2.18 Kereszttantervi órák A tantárgyköziség alapvető jelentése, hogy az egyes tantárgyak, máveltségi területek kapcsolódási pontokat keresnek egymással, annak érdekében, hogy mélyítse, segítse az adott tantárgyhoz kapcsolódó tartalmak, tudáselemek elsajátítását. Ez a legtöbbször minden érintett tantárgy esetében megvalósul, tehát kölcsönösen előnyös lesz. A testnevelés órai megjelenítése nem testnevelés órai tartalmaknak egy olyan aktív tanulási metódust mutat be, amit más tantárgyak oktatása során is alkalmazni lehet. Ráadásul az adott tantárgy szűken vett tartalmaitól való elmozdulás az ún. trnaszverzális készségek, és egyéb "élethez szükséges készségek" elsajátítását is lehetővé teszi. A testnevelés szellemi és testi értelemben is segíti a más tantárgyakhoz kapcsolódó kompetenciák kialakítását.
2.12a Mozgással tanulás A mozgással tanulás során a tanulók játékosan, mozgás közben sajátítanak el tudáselemeket. Ebben az esetben a mozgás nem szerves része, inkább afféle kísérője a tanulási folyamatnak. Pl. egy vers megtanulása közben egy fitballon "pattognak" a gyerekek, vagy akár táncolnak olvasás közben. Ez a megközelítés arra épít, hogy a mozgás jótékonyan hat a kognitív funkciókra, ezáltal hatékonyabbá teszi a tanulást, és elősegíti a későbbi felidézését a tanultaknak. Ilyen értelemben a közepes és magas intenzitású mozgás egyfajta "pacemaker" az agynak, aminek élettani hatásai előnyösek a tan ulás során.
2.12.b Mozgáson keresztüli tanulás A mozgáson keresztüli tanulás során a mozgást használjuk fel az elsajátítandó tananyag megértése és tanulása érdekében. A mozgást olyan kognitív funkciók végrehajtásához használjuk, mint pl. a számolás vagy olvasás, így tehát a mozgás egy tanulási eszközzé válik. Pl. a tanulók nem babszemekkel számolnak, hanem mondjuk a labda leütésének segítségével, vagy tapssal, vagy akár ugrással. Az ilyen mozgások intenzitása jellemzően alacsony vagy közepes, hogy a tanulók képesek legyenek arra is figyelni, amit a mozgással elsajátítani igyekszünk. További példa lehet még erre a mértanin alakzatok, távolságok tanulása futással, labdavezetéssel, stb.
2.20 Szabadtéri órák A szabadtéri órákm olyan tanórákat jelentenek, amiket akár az iskola területén, akár az iskola területén lívül, a szabadban tartanak meg. Nem annyira az iskolától való eltávolodás, hanem a tantermi környzetből való kiaszakadás fontos ebben az esetben, így ez lehet akár egy egyszerű iskolaudvaron sétálva tartott irodalomóra, erdei kirándulás vagy akár egy múzeumlátogatás. A szabadtéri óráknak mindig tantárgyi kapcsolódásuk van, és beleszámítanak az adott tantárgy tanmenetébe. A szabadtéri órák megválasztásában nagy szerepet kell, hogy játsszon az a tantárgyi cél, amit elő szeretnénk segíteni a helyszínválasztással.
2.1 Testmozgás Testmozgásnak minősül minden olyan mozgás, amit a mozgatószervrendszer hoz létre, és az alap anyagcserén felüli energiaigénye van. Általánosságban véve olyan mozgásos tevékenységet értünk alatta, mint pl. a séta, a bringázás, tánc, csapatsportok, stb. A rendszeres testmozgás az egyik legfontosabb faktor az ember egészségének és jól-létének kialakításában és megőrzésében. A rendszeres testmozgás népszerűsítése, előmozdítása iskolai szinten segít a betegségek és egyéb egészségügyi kellemetlenségek megelőzésében, a tanulók teljesítményénke növelésében és a magatartási problémák csökkentésében.
2.5 Aktív iskola Az Aktív iskola koncepciója a a svéd Urs Illi nevéhez fűződik, és a 80-as évek közepére nyúlik vissza. A mozgás értelmében aktív iskola arra motiválja a tanulókat, hogy aktív életvitelt folytassanak. Lehetővé teszi az aktív tanulást, teret és időt ad a tanulók testmozgásához, aktivitásaihoz. Tudatosan szembe megy az "ülő iskola" gyakorlatával, és egészségtudatos, mozgásos tanulást kínál a gyerekeknek.
2.16 Relaxációs feladatok A relaxációs vagy másnéven stresszkezelő gyakorlatok, feladatok olyan, az egyén által irányított mozgásos vagy nem mozgásos aktivitások, amik segítenek a gondolatok rendezésében, a szervezet megnyugtatásában, a kiegyensúlyozottság érzetének kialkításában. Ez többnyire egy pár perces aktivitás a tanórába építve, ahol az izmok tudatos elernyesztése, ellazítása segítségével csökkentjük a stresszszintet, a feszültség ézetét, és egyben növeljük a koncecntráció szintjét.

Testnevelés

Kérdés Kifejezés Definíció/leírás
PE 2.2 Kognitív tanulási kimenet Kognitív tanulási kimenet olyan készségeket jelent, amely valamely intellektuális feladat, probléma egyszerűbb, hatékonyabb elvégzését teszi lehetővé. Adams, N.E.Bloom’s taxonomyof cognitive learning objectives, J Med Libr Assoc. (2015)Jul; 103(3): 152–153. https://assesmentoflearningoutcomes.weebly.com/cognitive-learning-objectives.html
PE 2.5 Formatív értékelés

A formatív, magy més szavakkal folyamat értékelés egy olyan napi szintű, gyakran infromális értékelési eljárás, ami a tanulás hatékonyságát növeli. Ennek során a pedagógusnak lehetősége nyílik az adott tanuló számára leginkább alkalmas feladat vagy nehézség megtalálására, differenciálásra.

http://ccea.org.uk/curriculum/assess_progress/types_assessment/formative by Council of curriculum, examinations and assessments 29 Clarendon Road, Clarendon Dock, Belfast, BT1 3BG
PE 2.19 Inklúzió Az inkluzív oktatási szemlélet alapvető célja, hogy oktatási környzetet alakítson ki, ami lehetővé teszi, hogy minden tanuló, aktívan, esélyegyenlően vehessen részt az oktatásban. Ennek értelmében minden pedagógiai és oktatási helyzetnek meg kellene felelnie ezen elképzelésnek, az oktatáshoz való alapjog részeként. Training Tools for Curriculum Development Reaching out for all Learners: a Resource Pack for supporting inclusive Education. IBE-UNESCOC.P. 1991211 Geneva 20Switzerland
PE 2.2 Tanulási kimenet A tanulási kimenet olyan megállapításokat, indikátorokat jelent, amelyek a tanítás-tanulási folyamat meghatározó és fontos részei, és amelyeket a tanulók az oktatási folyamat végére elsajátítanak. Magyarul a tanulési kimenet az a tudás, amit a tanuló a tanulás végére megszerez és alkalmazni képes. Prøitz, T.S. Educ Asse Eval Acc (2010) 22: 119. https://doi.org/10.1007/s11092-010-9097-8
PE 2.3 Mozgásműveltségi tartalmak A testnevelés kerettanterv tematikus egységeihez kapcsolódó mozgásmáveltségi tartalmak azok a kategóriák, amik a testnevlés órák során elsajátítandó mozgásanyagot tematikusan felosztják. Ezek lehetnek sportágakhoz köthető és általánosan alkalmazható tartalmak, játékok vagy önálló készségek egyaránt. Klasszikus példák az Atlétika jellegű mozgások vagy Sportjátékok. Scheuer, C. (2016). Analysis of the National Curriculums for Physical Education in Luxembourg. SHAPE-Project.
PE 2.7 Nemzeti tanterv

A tanterv egy szisztematikus leírás arról, hogy az adott tantárgyban mit, miért, hogyan és mikor szükséges elsajátítani, megjeleníteni az oktatás során. A tanterv jellegéből fakadóan átfogóan, a teljes személyiségre vonatkozóan fogalmaz meg fejlesztési területeket, tartalmakat és tudás, készség és attitűd kimeneteket.

Marope, M. 2017. Reconceptualizing and Repositioning Curriculum in the 21st Century: A Global Paradigm Shift. Geneva, UNESCO-IBE.; Stabback, P. 2016. What makes a Quality Curriculum? Geneva, IBE-UNESCO. In-Progress Reflections on Current and Critical Issues in Curriculum and Learning, No. 2. Geneva, IBE-UNESCO; Opertti, R. 2017. Curriculum in the Education 2030 Agenda: Latin America and the Caribbean. In-Progress Reflections on Current and Critical Issues in Curriculum, Leaning, and Assessment, No. 10.Geneva, IBE-UNESCO.
PE 2.6 Társ értékelés Az egymás teljesítményének társak általi megfigyelése és értékelése úgy vonja be a tanulókat a tanulási folyamatba, hogy közben könnyebben megértik az összefüggéseket, és jobbá válik saját végrehajtásuk, tudásuk is.
https://teaching.unsw.edu.au/peer-assessment
Testnevelés A testnevelés egy tervezett, progresszív mozgástanulást és mozgással tanulást célzó tantárgy, amely a helyi tanterv szerves részét képezi, és minden tanuló számára elérhető. Mind a mozgástanulás (mozgásműveltség fejlődése) mind a mozgással tanulás (amely a mozgást, mint eszközt használja más tartalmak megtanulására - pl. csapatban dolgozás) testmozgást, és fizikai aktivitást használ, széleskörűen (pl. tánc, torna, csapatsportok, stb.)
http://www.afpe.org.uk/physical-education/wp-content/uploads/Definition_of_PA_PE__School_Sport.pdf
PE 2.2 Mozgásműveltségi tanulási kimenet

A mozgásműveltséggel kapcsolatos tanulási kimenetek oarra vonatkoznak, amire a tanulók képesek a tanulási folyamat végén.

Jenkins, A. & Unwin, D. (2001) How to write learning outcomes. http://www.ncgia.ucsb.edu/education/curricula/giscc/units/forhttp://www.ncgia.ucsb.edu/education/curricula/giscc/units/format/outcomes.htmlm at/outcomes.html
PE 2.1 Helyi tanterv Az iskola a központi tantervre építve elkészíti a helyi tantervét, ami kifejezetten az iskola helyi igényeit, céljait és lehetőségeit figyelembe vevő dokumentum, ami kitér a tanulási célokra, a feldolgozandó tananyagra, az alkalmazott módszertani megoldásokra, stb.
https://www.edb.gov.hk/en/edu-system/primary-secondary/applicable-to-primary-secondary/sbss/school-based-curriculum-secondary/principle/definition.html (adapted)
PE 2.6 Önértékelés

Az önértékelés az a folyamat, amiben az egyén megítéli saját teljesítményét, készségeit, tulajdonságát. Ehhez többnyire szükség van arra, hogy az egyén célokat tűzzön ki a tanulási folyamat elején, és amihez mérni lehet az előrelépést. Azok a tanulók, akik pozitívan értékelik saját magukat, nagyobb eséllyel sikeresek a tanulásban, és motiváltabbak a feladatok teljesítése és a tanuléás iránt.

Schunk, D. H. (2012). Learning Theories, an Educational Perspective (6th ed.). Boston, MA: Pearson Education Inc.

In https://www.scirp.org/(S(351jmbntvnsjt1aadkposzje))/reference/ReferencesPapers.aspx?ReferenceID=1368505
PE 2.2 Szociális tanulási kimenet

A szociális tanulási kimenetek három területet ölelnek fel: a) interperszonális készségek fejlesztése b) másokkal való együttélés szabályainak, jellegzetességeinek megismerése c) tudásmegosztás, közös alkotás, új értelmezések keresése.

Casey, A. & Goodyear, V. A., (2015). Can cooperative learning achieve the four learning outcomes of physical education? A review of literature Quest,67(1),pp.56-72.
PE 2.4 Szummatív értékelés

A szummatív értékelésre általában azután kerül sor, hogy a tanulók az egyes félévek vagy tanévek végén befejeztek egy tanulmányi egységet vagy modult. Az általa megadott információk az előrehaladást és az elért eredményeket általában évfolyamhoz kapcsolódó vagy numerikus értelemben jelzik. Az összegző értékelés értékes információkat nyújt a tanulóknak, a szülőknek és a tanároknak a tanulók általános teljesítményéről a tanulás egy adott pontján. Információkat nyújt a következők előrehaladásáról: tantárgy ismerete; megértés; valamint készségek és képességek.

http://ccea.org.uk/curriculum/assess_progress/types_assessment/summative by Council of curriculum, examinations and assessments 29 Clarendon Road, Clarendon Dock Belfast, BT1 3BG

Iskola sport

Kifejezés Definíció/Leírás Referenciák/Példák
Iskolai sport Szervezett, rendszeres, verseny vagy nem verseny sporttevékenységek az iskolákban.
Versenysportok az iskolában Eredmény- és teljesítményorientált sporttevékenységek összehasonlítása versenyképességgel iskolai környezetben. Példák: Diákolimpia, iskolák közötti versenyek stb.
Nem versenysportok az iskolában Rendszeres, nem eredményorientált sporttevékenységek egészségügyi, rekreációs, szórakoztató vagy társadalmi okokból az iskolai környezetben. Példák: iskolán belüli sportcsoportok, grassroots fesztiválok stb.
Iskolai sport fesztivál Szervezett tömeg sporttevékenység, ahol az összes résztvevő egyidejűleg végezhet különböző fizikai aktivitást, különböző állomásokon. Minden tanuló végigjárja az egyes állomásokat, így egyenlő tanulási lehetőségeket kínál mindenki számára. A zenét a gyakorlat nagy részében játsszák. Példa: Magyar Diáksport Szövetség DO60 fesztiválja
https://www.youtube.com/watch?v=JTpdizz4gsw